Az Európai Parlament 2025. május 6-án elfogadta a referenciamutatókról (benchmarkokról) szóló rendelet módosítását. Ezeket a mutatókat pénzügyi szerződésekben használják, mint például a kamatlábak vagy a tőzsdei indexek. A felülvizsgálat célja, hogy tisztázza, mely mutatók tartoznak a hatálya alá, jobban szabályozza az EU-n kívüli országokból származókat, és enyhítse egyes bejelentési kötelezettségeket.
A (EU) 2016/1011 kezdeti rendelet, amely „BMR” (Benchmark Regulation) néven ismert, a Liborhoz hasonló kamatmanipulációs botrányok után jött létre. Szigorú szabályokat ír elő a referenciamutatók adminisztrátorai számára a megbízhatóság garantálása érdekében. Hatálya azonban túl széles volt, még a kevéssé használt vagy nem kritikus mutatókra is kiterjedt. Ezenkívül a harmadik országokból (EU-n kívülről) származó mutatókat el kellett ismerni vagy jóvá kellett hagyni, ami adminisztratív terheket okozott. Az Európai Bizottság 2023-ban javaslatot tett a felülvizsgálatra a szabályok egyszerűsítése és hozzáigazítása érdekében.
A Parlament jóváhagyta a Tanács álláspontját, amely módosítja a 2016-os rendeletet. A főbb változások a következők:
Az elfogadott szöveg a Parlament és a Tanács közötti megállapodás eredménye (rendes jogalkotási eljárás). Az előadó Jonás Fernández (S&D, Spanyolország) volt.
A szavazásra 2025. május 6-án került sor. A Parlament módosítás nélkül, kézfelemeléssel (egyéni számlálás nélkül) hagyta jóvá a Tanács álláspontját. A döntés tehát elfogadásra került.
A magánszemélyek számára ezek a változások főként közvetettek. A referenciamutatókat a jelzáloghitelek kamatlábainak, a nyugdíjalapok hozamának vagy a megtakarítási termékek teljesítményének kiszámításához használják. A nem kritikus mutatókra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével a bankok és vagyonkezelők megfelelési költségei csökkennek, ami alacsonyabb díjakat eredményezhet a fogyasztók számára. A kritikus mutatók azonban továbbra is szigorúan szabályozottak maradnak a manipuláció elkerülése érdekében. A harmadik országbeli mutatók előtti nyitás lehetővé teszi a befektetések nagyobb diverzitását, de egyenértékűségi garanciákkal. Összefoglalva, a felülvizsgálat célja a befektetővédelem és az európai pénzügyi piac versenyképessége közötti egyensúly megteremtése.