Az Európai Parlament megszavazta az Unióban letelepedett mikrovállalkozások és kisvállalkozások számára annak a kötelezettségnek a felfüggesztését, hogy kiterjesztett gyártói felelősség (EPR, azaz a termékeikből származó hulladék gyűjtésének és újrahasznosításának finanszírozásáért való felelősség) céljából meghatalmazottat jelöljenek ki. Ez a felfüggesztés három uniós jogszabályra terjed ki: a hulladékokról, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, valamint az egyszer használatos műanyagokról szólóra, és 2035. január 1-jéig, illetve egy jövőbeli, a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó közös európai jogszabály alkalmazásának kezdőnapjáig tart, ha ez a dátum korábbi. A Parlament módosította a Bizottság javaslatát azzal, hogy a felfüggesztést kizárólag a mikrovállalkozásokra és kisvállalkozásokra korlátozta, és egy garanciát is bevezetett az ellen, hogy a vállalkozások átalakítással éljenek vissza ezzel.
Ma egy mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak, amely más uniós tagállamban értékesíti termékeit, gyakran ott kell meghatalmazottat kijelölnie a kiterjesztett gyártói felelősségből eredő kötelezettségei teljesítéséhez. Ezeket az eljárásokat aránytalannak tartják a külföldre értékesítő kis szervezetek esetében. A Bizottság egy ideiglenes felfüggesztésről szóló irányelvet javasolt, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének átfogó reformjára várva, amelyet 2026-ban kíván előterjeszteni.
Felfüggesztés 2035. január 1-jéigA meghatalmazott kijelölésére vonatkozó kötelezettség az Unióban letelepedett mikrovállalkozások és kisvállalkozások esetében 2035. január 1-jéig, illetve egy, a kiterjesztett gyártói felelősség közös keretét megállapító jövőbeli európai jogszabály alkalmazásának kezdőnapjáig van felfüggesztve, a korábbi dátum az irányadó.
Három érintett hulladékrendszerA felfüggesztés az általános hulladékokra, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira, valamint az egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan előírt meghatalmazott-kijelölési szabályokra irányul.
Csak a mikrovállalkozások és kisvállalkozásokA közép- és nagyvállalatok továbbra is a meghatalmazott kijelölésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartoznak. A mikrovállalkozások és kisvállalkozások továbbra is kijelölhetnek meghatalmazottat, ha ezt kívánják, és a már megkötött megállapodások fenntarthatók.
A többi EPR-kötelezettség fennmaradA felfüggesztés nem mentesíti a gyártókat egyéb kötelezettségeik alól: nyilvántartásba vétel, bejelentés, pénzügyi hozzájárulások megfizetése, garanciák nyújtása, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszereiben való részvétel, valamint a hulladék megelőzésére, gyűjtésére, újrafelhasználására és újrahasznosítására vonatkozó kötelezettségek.
Védelmi záradék az átalakítások ellenA tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felfüggesztés ne jelentsen előnyt azon gyártók számára, amelyek kizárólag az abból való részesülés céljából választják szét vagy alakítják át tevékenységeiket.
A szöveget 612 szavazattal, 15 ellenében és 41 tartózkodás mellett fogadták el.
Ha Ön olyan mikrovállalkozást vagy kisvállalkozást vezet, amely textíliákat, elektromos készülékeket vagy egyszer használatos műanyag termékeket értékesít más uniós tagállamokban, legkésőbb 2035. január 1-jéig nem lesz köteles meghatalmazottat kijelölni a kiterjesztett gyártói felelősség céljából. Ez csökkenti az adminisztratív eljárásokat és költségeket. Ugyanakkor továbbra is regisztrálnia kell, be kell jelentenie mennyiségeit, meg kell fizetnie hozzájárulásait, és részt kell vennie a gyűjtésben és az újrahasznosításban. A közép- és nagyvállalatok továbbra is kötelesek meghatalmazottat kijelölni. Ez a szöveg a Parlament álláspontja; a jogszabállyá válás előtt még tárgyalni kell róla a tagállamok kormányaival.
Az Európai Parlament célzott felfüggesztést fogadott el a kiterjesztett gyártói felelősség (REP, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy finanszírozzák termékeik begyűjtését és újrahasznosítását) keretében előírt megbízott kijelölésének kötelezettségére. Csak az Unióban letelepedett mikro- és kisvállalkozások mentesülnek alóla 2035. január 1-ig vagy egy jövőbeli közös REP-jogszabály hatályba lépéséig. A közép- és nagyvállalatok, valamint a harmadik országbeli gyártók továbbra is a kötelezettség hatálya alá tartoznak. A szöveget 612 szavazattal 15 ellenében, 41 tartózkodás mellett fogadták el.
A Bizottság azt javasolta, hogy minden gyártó számára függesszék fel a megbízott kijelölésének kötelezettségét. A Parlament szigorította a rendszert: csak az Unióban letelepedett, a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- és kisvállalkozások mentesülnek e formalitás alól. Egy olyan kisvállalkozás számára, amely több országban értékesít textíliákat vagy elektromos készülékeket, ez igazi fellélegzés: már nem kell képviselőt kijelölnie minden egyes tagállamban, ahol működik. Az adminisztratív költségek csökkennek, és a bizonyítási teher sem nehezedik rá többé.
Ám a többi vállalkozás számára a hegy egeret szül. A közép- és nagyvállalatok továbbra is viselik e kötelezettséget, anélkül hogy értenénk, miért lenne egy 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalat hirtelen képes egy olyan formalitás teljesítésére, amelyet egy 10 fős vállalat esetében aránytalannak tartanak. A küszöb szakadékhatást teremt: egy növekvő kisvállalkozásnak hirtelen minden országban megbízottat kell kijelölnie, ami visszatartja a növekedéstől. Az egyszerűsítésnek a tényleges terheléshez kellett volna igazodnia, nem a vállalat méretéhez.
A Parlament garanciát illesztett be az átalakítások ellen: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek tevékenységük szétválasztásával kívánják igénybe venni a felfüggesztést, ne legyenek jogosultak rá. Ez egy józan ész szerinti kikötés, de új pereskedési és bizonytalansági forrást teremt a jogszerűen átalakuló vállalatok számára. A szöveg egyébként fenntartja az összes többi REP-kötelezettséget, ami következetes: a felfüggesztés csak a megbízott kijelölésére vonatkozik, nem a környezeti felelősségre.
A harmadik országbeli gyártók esetében a kötelezettség fennmarad, és a tagállamok továbbra is előírhatnak megbízottat a textíliák távértékesítéséhez. Ezt az aszimmetriát az ellenőrzés nehézségei indokolják, de hátrányosan érinti azokat a külföldi kisgyártókat, akik Európában akartak értékesíteni. A tényleges kockázaton, nem pedig az állampolgárságon alapuló megközelítés liberálisabb és hatékonyabb lett volna.
Az az egyszerűsítés, amely kizárja a középvállalatokat és a külföldi gyártókat, nem egyszerűsítés, hanem kiváltság.
Az Európai Parlament célzott felfüggesztést fogadott el a kiterjesztett gyártói felelősség (REP, amely arra kötelezi a gyártókat, hogy finanszírozzák termékeik begyűjtését és újrahasznosítását) keretében előírt megbízott kijelölésének kötelezettségére. Csak az Unióban letelepedett mikro- és kisvállalkozások mentesülnek alóla 2035. január 1-ig vagy egy jövőbeli közös REP-jogszabály hatályba lépéséig. A közép- és nagyvállalatok, valamint a harmadik országbeli gyártók továbbra is a kötelezettség hatálya alá tartoznak. A szöveget 612 szavazattal 15 ellenében, 41 tartózkodás mellett fogadták el.
A Bizottság azt javasolta, hogy minden gyártó számára függesszék fel a megbízott kijelölésének kötelezettségét. A Parlament szigorította a rendszert: csak az Unióban letelepedett, a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro- és kisvállalkozások mentesülnek e formalitás alól. Egy olyan kisvállalkozás számára, amely több országban értékesít textíliákat vagy elektromos készülékeket, ez igazi fellélegzés: már nem kell képviselőt kijelölnie minden egyes tagállamban, ahol működik. Az adminisztratív költségek csökkennek, és a bizonyítási teher sem nehezedik rá többé.
Ám a többi vállalkozás számára a hegy egeret szül. A közép- és nagyvállalatok továbbra is viselik e kötelezettséget, anélkül hogy értenénk, miért lenne egy 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalat hirtelen képes egy olyan formalitás teljesítésére, amelyet egy 10 fős vállalat esetében aránytalannak tartanak. A küszöb szakadékhatást teremt: egy növekvő kisvállalkozásnak hirtelen minden országban megbízottat kell kijelölnie, ami visszatartja a növekedéstől. Az egyszerűsítésnek a tényleges terheléshez kellett volna igazodnia, nem a vállalat méretéhez.
A Parlament garanciát illesztett be az átalakítások ellen: a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek tevékenységük szétválasztásával kívánják igénybe venni a felfüggesztést, ne legyenek jogosultak rá. Ez egy józan ész szerinti kikötés, de új pereskedési és bizonytalansági forrást teremt a jogszerűen átalakuló vállalatok számára. A szöveg egyébként fenntartja az összes többi REP-kötelezettséget, ami következetes: a felfüggesztés csak a megbízott kijelölésére vonatkozik, nem a környezeti felelősségre.
A harmadik országbeli gyártók esetében a kötelezettség fennmarad, és a tagállamok továbbra is előírhatnak megbízottat a textíliák távértékesítéséhez. Ezt az aszimmetriát az ellenőrzés nehézségei indokolják, de hátrányosan érinti azokat a külföldi kisgyártókat, akik Európában akartak értékesíteni. A tényleges kockázaton, nem pedig az állampolgárságon alapuló megközelítés liberálisabb és hatékonyabb lett volna.
Az az egyszerűsítés, amely kizárja a középvállalatokat és a külföldi gyártókat, nem egyszerűsítés, hanem kiváltság.
