Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely elítéli az iszlamista beépülést, európai módszert kér a jeleinek felismerésére, és azt kéri, hogy a Muszlim Testvériséghez kötődő szervezeteket vegyék fel az EU terroristaellenes listájára, amennyiben a jogi kritériumok teljesülnek. Azt is kéri, hogy az európai források ne juthassanak olyan hálózatokhoz, amelyek már szerepelnek ezen a listán, és hogy a Bizottság adjon számot a Muszlim Testvériséggel való kapcsolattal gyanúsított szervezeteknek folyósított támogatásokról. Ez nem jogszabály: a Parlament politikai álláspontját fejezi ki, és kérésekkel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz.
A szöveg abból a megállapításból indul ki, hogy iszlamista hálózatok az európai intézmények eljárásait, finanszírozását és nyelvezetét használják fel arra, hogy legitimitásra tegyenek szert, és belülről gyengítsék a demokratikus értékeket. Megemlíti az Európai Muszlimok Tanácsát, korábbi nevén az Európai Iszlám Szervezetek Szövetségét, valamint a hozzá kapcsolódó szervezeteket, például a FEMYSO-t. Az állásfoglalás hangsúlyozza az iszlám mint vallás és a politikai iszlamizmus közötti különbségtételt, valamint azt, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet nem szabad arra használni, hogy megakadályozzák az iszlám bármilyen kritikáját.
Európai módszer a beépülés felismeréséreA Parlament közös módszert kér az iszlamista beépülés jeleinek azonosítására: a vallás és a politika összemosása, kettős intézményi beszédmód, pénzügyi átláthatatlanság, rendszeres partnerségek, a már azonosított hálózatokhoz való közelség, aktivista jelentések, struktúrák újjáépítése és a hátrányos megkülönböztetés elleni keretek kisajátítása.
Felvétel a terroristaellenes listára, ha a kritériumok teljesülnekFelszólítja a Tanácsot, hogy a Muszlim Testvériséghez kötődő szervezeteket és személyeket vegye fel az Unió terrorista szervezetek listájára, amennyiben a 2001/931/KKBP közös álláspont kritériumai teljesülnek, és alkalmazza a megfelelő korlátozó intézkedéseket. Az értékelés nem korlátozódhat a hivatalosan bejelentett struktúrákra: a társult szervezeteket, fedőszervezeteket, pénzügyi közvetítőket és ifjúsági hálózatokat is figyelembe kell venni.
Semmilyen uniós forrás ne jusson a listázott hálózatokhozA Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy semmilyen uniós forrás ne jusson közvetlenül vagy közvetve olyan szervezetekhez, partnerekhez, szerződő felekhez, alvállalkozókhoz, tényleges tulajdonosokhoz vagy végső kedvezményezettekhez, amelyek az EU terroristaellenes listáján szereplő hálózatokhoz kötődnek. Átfogó képet kér továbbá minden olyan esetről, amikor forrásokat folyósítottak a Muszlim Testvériséggel vagy a politikai iszlamizmussal való kapcsolattal gyanúsított személyeknek vagy szervezeteknek, az összegekkel, programokkal, indokolással és ellenőrzési hiányosságokkal együtt, valamint a támogatási megállapodások hozzáférhetővé tételét kéri.
Fokozott átláthatóság és ellenőrzés a finanszírozásbanA Bizottságot arra kérik, hogy biztosítsa a finanszírozási láncok teljes nyomon követhetőségét, beleértve az al támogatásokat, a pénzügyi közvetítőket és a tényleges tulajdonosokat, erősítse a kezelőhatóságok és a kedvezményezettek átvilágítási kötelezettségeit, és teljes mértékben használja a korai felismerési és kizárási rendszert (EDES), amikor szervezetek iszlamista beépülést, radikalizálódást, antiszemitizmust vagy terrorizmust népszerűsítenek.
Európai gyűlöletprédikátorok listájaA Parlament uniós szintű gyűlöletprédikátorok listáját kéri, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék a vízumokkal, tartózkodási engedélyekkel és mobilitási engedélyekkel kapcsolatos ellenőrzéseket, amikor személyek ehhez a listához kötődnek. Támogat továbbá minden olyan nemzeti intézkedést, amely a köztereken és a nyilvánosság előtt nyitva álló helyiségekben betiltja a teljes testet elfedő ruházatot (nikáb vagy burka).
Az állásfoglalást elektronikus név szerinti szavazáson 381 igen szavazattal, 167 ellenszavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadták el.
A polgárok számára ez a szavazás nem teremt új jogi kötelezettséget: rögzíti a Parlament politikai álláspontját, és nyomást gyakorol a Bizottságra és a tagállamokra. A Parlament konkrétan azt kéri, hogy az európai finanszírozást a végső kedvezményezettekig kövessék nyomon, és hogy a listázott terrorista hálózatokhoz kötődő szervezeteket zárják ki a támogatásokból. Azt is kéri, hogy az Európai Muszlimok Tanácsához kötődő szervezetek, például a FEMYSO, ne férhessenek hozzá az európai intézményekhez, és töröljék őket az EU átláthatósági nyilvántartásából. A határellenőrzések és a tartózkodási engedélyek ellenőrzése szigorodhat a jövőbeli gyűlöletprédikátor-listára felkerülő személyek esetében, és támogatják azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek a köztereken betiltják a nikábot vagy a burkát.
381 szavazattal 167 ellenében az Európai Parlament elítéli az iszlamista beépülést, és azt kéri, hogy a Muszlim Testvériséghez kötődő hálózatokat vegyék fel az EU terrorellenes listájára, amennyiben a jogi kritériumok teljesülnek. Teljes átláthatóságot követel a gyanúsított szervezeteknek folyósított európai forrásokról is. Ez a határozat azonban nem törvény: politikai álláspontot rögzít, és nyomást gyakorol a Bizottságra és a Tanácsra. Az igazi tét itt van: az európai intézmények finanszíroznak, konzultálnak és meghívnak olyan struktúrákat, amelyeket aztán nem hajlandók megnevezni.
A Parlament itt nem alkot jogszabályt. Kéréseket intéz a Bizottsághoz, a Tanácshoz és a tagállamokhoz. A csütörtöki szavazás semmilyen új kötelezettséget nem teremt: politikai többséget rögzít, és nyilvánosságra hoz egy törésvonalat. A 381 igen, 167 nem és 15 tartózkodás egyszerű dolgot mond: a képviselők többsége nem hajlandó továbbra is reprezentatív partnerként kezelni az iszlamista hálózatokat.
A gyakorlati hatás két szereplőtől függ. Először a Tanácstól, amely egyedül vehet fel szervezeteket a terrorellenes listára. Másodszor a Bizottságtól, amely a forrásokat kezeli, és aktiválhatja a gyors észlelési és kizárási rendszert (EDES), azt az eszközt, amely lehetővé teszi egy kedvezményezett kizárását az európai támogatásokból. A Parlament azt kéri, hogy ezt az eszközt teljes mértékben használják, amikor a szervezetek az iszlamista beépülést, a radikalizálódást vagy az antiszemitizmust népszerűsítik. Ez kérés, nem automatikus mechanizmus.
A határozat legkonkrétabb pontja pénzügyi. A Parlament azt követeli, hogy a Bizottság adjon átfogó képet minden olyan esetről, amikor európai forrásokat folyósítottak a Muszlim Testvériséghez vagy a politikai iszlámhoz kötődéssel gyanúsított személyeknek vagy szervezeteknek, az összegekkel, programokkal, indoklásokkal és ellenőrzési hiányosságokkal együtt. Kéri továbbá a finanszírozási láncok teljes nyomon követhetőségét, beleértve az al támogatásokat, a pénzügyi közvetítőket és a tényleges tulajdonosokat. Egy támogatást kérő kisvállalkozás vagy egyesület számára ez súlyosabb ellenőrzéseket és hosszabb határidőket jelent. Az adófizető számára ez azt jelenti, hogy a közpénz folyósítása megszűnik anélkül, hogy figyelembe vennék a kedvezményezettek értékeit.
A határozat nem elégszik meg az elszámoltatással: rámutat egy mechanizmusra. Egy hálózat, amely európai forrásokat kap, intézményi elismerést szerez, majd hozzáférést a konzultációkhoz és rendezvényekhez, majd médialegitimitást. Minden lépés erősíti a következőt. Azzal, hogy az Európai Muszlimok Tanácsához kötődő szervezeteket, mint a FEMYSO, meg kell fosztani az intézményekhez való hozzáféréstől és törölni kell őket az átláthatósági nyilvántartásból, a Parlament ezt a kört támadja. De ezt határozat útján teszi, anélkül hogy módosítaná a hozzáférési szabályokat vagy a támogathatósági kritériumokat.
A Parlament támogatja a niqab és a burka közterületen való viselését tiltó nemzeti intézkedéseket, de nem írja elő őket európai szinten. Felszólítja a Tanácsot, hogy vegyen fel szervezeteket a terrorellenes listára, de ő maga nem teszi meg. Kéri a gyűlöletprédikátorok európai listáját, de nem hozza létre ezt a listát. Minden kérés a Tanács és a Bizottság politikai akaratától függ.
A szubszidiaritáson és a piacon alapuló megközelítés az ellenkezőjét tette volna: először elvágta volna a forrásokat azoktól a struktúráktól, amelyek nem tartják tiszteletben az Unió értékeit, módosítva a pénzügyi rendeletet, hogy a kizárás automatikus és ne mérlegelésen alapuló legyen. Az összes európai támogatás tényleges tulajdonosainak átláthatóságát is előírta volna, anélkül hogy a Parlament külön kérésére várna. A jelenlegi határozat kéri az átláthatóságot; nem szervezi meg azt.
Létezik többség a hálózatok megnevezésére; a források elvágására még nem.
381 szavazattal 167 ellenében az Európai Parlament elítéli az iszlamista beépülést, és azt kéri, hogy a Muszlim Testvériséghez kötődő hálózatokat vegyék fel az EU terrorellenes listájára, amennyiben a jogi kritériumok teljesülnek. Teljes átláthatóságot követel a gyanúsított szervezeteknek folyósított európai forrásokról is. Ez a határozat azonban nem törvény: politikai álláspontot rögzít, és nyomást gyakorol a Bizottságra és a Tanácsra. Az igazi tét itt van: az európai intézmények finanszíroznak, konzultálnak és meghívnak olyan struktúrákat, amelyeket aztán nem hajlandók megnevezni.
A Parlament itt nem alkot jogszabályt. Kéréseket intéz a Bizottsághoz, a Tanácshoz és a tagállamokhoz. A csütörtöki szavazás semmilyen új kötelezettséget nem teremt: politikai többséget rögzít, és nyilvánosságra hoz egy törésvonalat. A 381 igen, 167 nem és 15 tartózkodás egyszerű dolgot mond: a képviselők többsége nem hajlandó továbbra is reprezentatív partnerként kezelni az iszlamista hálózatokat.
A gyakorlati hatás két szereplőtől függ. Először a Tanácstól, amely egyedül vehet fel szervezeteket a terrorellenes listára. Másodszor a Bizottságtól, amely a forrásokat kezeli, és aktiválhatja a gyors észlelési és kizárási rendszert (EDES), azt az eszközt, amely lehetővé teszi egy kedvezményezett kizárását az európai támogatásokból. A Parlament azt kéri, hogy ezt az eszközt teljes mértékben használják, amikor a szervezetek az iszlamista beépülést, a radikalizálódást vagy az antiszemitizmust népszerűsítik. Ez kérés, nem automatikus mechanizmus.
A határozat legkonkrétabb pontja pénzügyi. A Parlament azt követeli, hogy a Bizottság adjon átfogó képet minden olyan esetről, amikor európai forrásokat folyósítottak a Muszlim Testvériséghez vagy a politikai iszlámhoz kötődéssel gyanúsított személyeknek vagy szervezeteknek, az összegekkel, programokkal, indoklásokkal és ellenőrzési hiányosságokkal együtt. Kéri továbbá a finanszírozási láncok teljes nyomon követhetőségét, beleértve az al támogatásokat, a pénzügyi közvetítőket és a tényleges tulajdonosokat. Egy támogatást kérő kisvállalkozás vagy egyesület számára ez súlyosabb ellenőrzéseket és hosszabb határidőket jelent. Az adófizető számára ez azt jelenti, hogy a közpénz folyósítása megszűnik anélkül, hogy figyelembe vennék a kedvezményezettek értékeit.
A határozat nem elégszik meg az elszámoltatással: rámutat egy mechanizmusra. Egy hálózat, amely európai forrásokat kap, intézményi elismerést szerez, majd hozzáférést a konzultációkhoz és rendezvényekhez, majd médialegitimitást. Minden lépés erősíti a következőt. Azzal, hogy az Európai Muszlimok Tanácsához kötődő szervezeteket, mint a FEMYSO, meg kell fosztani az intézményekhez való hozzáféréstől és törölni kell őket az átláthatósági nyilvántartásból, a Parlament ezt a kört támadja. De ezt határozat útján teszi, anélkül hogy módosítaná a hozzáférési szabályokat vagy a támogathatósági kritériumokat.
A Parlament támogatja a niqab és a burka közterületen való viselését tiltó nemzeti intézkedéseket, de nem írja elő őket európai szinten. Felszólítja a Tanácsot, hogy vegyen fel szervezeteket a terrorellenes listára, de ő maga nem teszi meg. Kéri a gyűlöletprédikátorok európai listáját, de nem hozza létre ezt a listát. Minden kérés a Tanács és a Bizottság politikai akaratától függ.
A szubszidiaritáson és a piacon alapuló megközelítés az ellenkezőjét tette volna: először elvágta volna a forrásokat azoktól a struktúráktól, amelyek nem tartják tiszteletben az Unió értékeit, módosítva a pénzügyi rendeletet, hogy a kizárás automatikus és ne mérlegelésen alapuló legyen. Az összes európai támogatás tényleges tulajdonosainak átláthatóságát is előírta volna, anélkül hogy a Parlament külön kérésére várna. A jelenlegi határozat kéri az átláthatóságot; nem szervezi meg azt.
Létezik többség a hálózatok megnevezésére; a források elvágására még nem.
