Az Európai Parlament 2026. július 9-én elfogadott egy ideiglenes és szigorúan korlátozott mentességet az elektronikus hírközlés titoktartási szabályai alól. Ez lehetővé teszi az üzenetküldő és online hívási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára, hogy technológiákat használjanak a gyermekek elleni szexuális visszaélések tartalmának és a gyermekek szexuális zaklatásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására. A Parlament módosította a Bizottság javaslatát azzal, hogy teljesen kizárta a végpontok közötti titkosított kommunikációt és a hangkommunikációt. A szöveg 2028. április 3-ig lesz alkalmazandó.
Az üzenetküldő és online hívási szolgáltatások 2020 decembere óta az európai hírközlési titoktartási szabályok hatálya alá tartoznak. Ezek a szabályok megakadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy elemezzék felhasználóik üzeneteit. A Bizottság ideiglenes mentességet javasolt, hogy lehetővé tegye számukra a gyermekek elleni online szexuális visszaélések felderítését. A Parlament második olvasatban elfogadta álláspontját, jelentősen szigorítva a technológiák használatának feltételeit és kizárva a végpontok közötti titkosított kommunikációt.
A végpontok közötti titkosítás kizárásaA rendelet nem alkalmazandó az olyan személyek közötti kommunikációra, amelyre végpontok közötti titkosítást alkalmaznak, alkalmaztak vagy fognak alkalmazni. A végpontok közötti titkosított üzenetek ezért e mentesség alapján nem vizsgálhatók.
A hangkommunikáció kizárásaA rendelet nem alkalmazandó a hangkommunikáció vizsgálatára. Csak a kommunikáció szövege elemezhető.
Az adatmegőrzés 12 hónapra korlátozásaHa egy feltételezett gyermekek elleni online szexuális visszaélés esetét azonosítják, a kapcsolódó tartalmi és forgalmi adatok biztonságosan tárolhatók, de legfeljebb 12 hónapig a feltételezett eset azonosításának napjától számítva.
Szigorúan szabályozott technológiákAz alkalmazott technológiáknak a legkorszerűbbnek kell lenniük, a lehető legkevésbé beavatkozóknak, és szövegelemzés esetén nem szabad következtetniük a kommunikáció tartalmára, csak a lehetséges visszaélésekre utaló mintázatokat szabad felderíteniük. Minden egyes konkrét technológiához előzetes hatásvizsgálat és előzetes konzultáció kötelező.
Emberi felügyelet és felhasználói jogorvoslatA szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az emberi felügyeletet és az emberi beavatkozást, valamint emberi megerősítést kell szerezniük, mielőtt korábban nem azonosított anyagot jelentenek be. Panasztételi mechanizmusokat kell kínálniuk, és tájékoztatniuk kell a felhasználókat a jogorvoslati lehetőségeikről, beleértve a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot.
A Parlament név szerinti elektronikus szavazáson 362 szavazattal mellette, 235 szavazattal ellene és 5 tartózkodással elfogadta álláspontját.
Ha végpontok közötti titkosított üzenetküldőt használ, üzenetei e mentesség alapján nem vizsgálhatók. Ha nem végpontok közötti titkosított szolgáltatást használ, a szolgáltató elemezheti kommunikációja szövegét a gyermekek elleni szexuális visszaélések tartalmának felderítése céljából, szigorú feltételek mellett: emberi felügyelet, világos tájékoztatás, panasztételi jog és bírósági jogorvoslat. A feltételezett esethez kapcsolódó adatok nem tárolhatók 12 hónapnál tovább. A mentesség 2028. április 3-án lejár. Ez a szöveg a Parlament második olvasatbeli álláspontja; a törvényerőre emelkedéshez még a Tanács jóváhagyása szükséges.
2026. július 9-én az Európai Parlament második olvasatban elfogadta az ePrivacy irányelv ideiglenes eltérését. Ez lehetővé teszi a nem végpontok közötti titkosítást használó üzenetküldő szolgáltatások számára, hogy felderítsék, jelentsék és eltávolítsák a gyermekek elleni szexuális visszaéléssel kapcsolatos tartalmakat. A Parlament azonban egyértelmű kizárást fűzött hozzá: a végpontok közötti titkosított kommunikáció soha nem vizsgálható. 362 igen, 235 nem és 5 tartózkodás mellett meghozott szavazás, amely világos határt húz a gyermekvédelem és a magánélet védelme között.
Az eltérés nem teremt általános megfigyelési jogot. Csak akkor engedélyezi a szolgáltatók számára az adatkezelést, ha az kezelés szigorúan szükséges, arányos, és a tartalmi és forgalmi adatokra korlátozódik. Az alkalmazott technológiáknak a legkorszerűbbnek, a lehető legkevésbé beavatkozónak kell lenniük, és nem lehetnek képesek a kommunikáció tartalmának kikövetkeztetésére. Minden technológiához hatásvizsgálat és előzetes konzultáció kötelező.
A Parlament lényeges biztosítékokat adott hozzá: emberi felügyelet, emberi megerősítés a korábban nem azonosított anyagok bejelentése előtt, belső eljárások a visszaélésszerű használat ellen, a felhasználók egyértelmű tájékoztatása és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog. A szolgáltatóknak évente részletes jelentést kell közzétenniük a kezelt adatok mennyiségéről, a hibaarányokról és a panaszok kimeneteléről. A Bizottság közzéteszi azon gyermekvédelmi szervezetek listáját, amelyeknek a bejelentéseket továbbítják.
A végpontok közötti titkosítást használó üzenetküldő felhasználó számára semmi sem változik: üzenetei továbbra is az eltérés hatályán kívül maradnak. A többiek esetében a szolgáltató elemezheti a kommunikáció szövegét, de emberi felügyelet mellett és jogorvoslati joggal. A gyanús adatok legfeljebb 12 hónapig tárolhatók.
A szolgáltatók számára a megfelelés költséggel jár: hatásvizsgálatok, előzetes konzultációk, éves jelentések, panasztételi eljárások. Ez a költség valós, de arányos az elérni kívánt céllal. Az igazi kockázat egy korlátok nélküli eltérés lett volna, amely a tömeges megfigyelést mindennapossá tette volna. A Parlament elkerülte ezt a csapdát, miközben nyitva hagyta az ajtót a visszaélések felderítése előtt a nem titkosított szolgáltatásokban.
Marad egy kérdés: miért zárja ki teljesen a végpontok közötti titkosítást, amikor léteznek olyan technológiák, amelyek a titkosítás feltörése nélkül képesek felderíteni a jogellenes tartalmakat? A Parlament a magánélet védelme nevében az óvatosságot választotta. Ez egy vállalt politikai döntés, amely védi a jogszerű kommunikációt, de hagyja, hogy a visszaélést elkövetők titkosított szolgáltatásokra váltsanak. Kiegyensúlyozottabb megközelítés lett volna a gyenge jeleken alapuló felderítés engedélyezése szigorú bírói felügyelet mellett, a teljes kizárás helyett.
A végpontok közötti titkosítás kizárása védi a magánéletet, de hagyja, hogy a visszaélést elkövetők titkosított szolgáltatásokra váltsanak.
2026. július 9-én az Európai Parlament második olvasatban elfogadta az ePrivacy irányelv ideiglenes eltérését. Ez lehetővé teszi a nem végpontok közötti titkosítást használó üzenetküldő szolgáltatások számára, hogy felderítsék, jelentsék és eltávolítsák a gyermekek elleni szexuális visszaéléssel kapcsolatos tartalmakat. A Parlament azonban egyértelmű kizárást fűzött hozzá: a végpontok közötti titkosított kommunikáció soha nem vizsgálható. 362 igen, 235 nem és 5 tartózkodás mellett meghozott szavazás, amely világos határt húz a gyermekvédelem és a magánélet védelme között.
Az eltérés nem teremt általános megfigyelési jogot. Csak akkor engedélyezi a szolgáltatók számára az adatkezelést, ha az kezelés szigorúan szükséges, arányos, és a tartalmi és forgalmi adatokra korlátozódik. Az alkalmazott technológiáknak a legkorszerűbbnek, a lehető legkevésbé beavatkozónak kell lenniük, és nem lehetnek képesek a kommunikáció tartalmának kikövetkeztetésére. Minden technológiához hatásvizsgálat és előzetes konzultáció kötelező.
A Parlament lényeges biztosítékokat adott hozzá: emberi felügyelet, emberi megerősítés a korábban nem azonosított anyagok bejelentése előtt, belső eljárások a visszaélésszerű használat ellen, a felhasználók egyértelmű tájékoztatása és a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog. A szolgáltatóknak évente részletes jelentést kell közzétenniük a kezelt adatok mennyiségéről, a hibaarányokról és a panaszok kimeneteléről. A Bizottság közzéteszi azon gyermekvédelmi szervezetek listáját, amelyeknek a bejelentéseket továbbítják.
A végpontok közötti titkosítást használó üzenetküldő felhasználó számára semmi sem változik: üzenetei továbbra is az eltérés hatályán kívül maradnak. A többiek esetében a szolgáltató elemezheti a kommunikáció szövegét, de emberi felügyelet mellett és jogorvoslati joggal. A gyanús adatok legfeljebb 12 hónapig tárolhatók.
A szolgáltatók számára a megfelelés költséggel jár: hatásvizsgálatok, előzetes konzultációk, éves jelentések, panasztételi eljárások. Ez a költség valós, de arányos az elérni kívánt céllal. Az igazi kockázat egy korlátok nélküli eltérés lett volna, amely a tömeges megfigyelést mindennapossá tette volna. A Parlament elkerülte ezt a csapdát, miközben nyitva hagyta az ajtót a visszaélések felderítése előtt a nem titkosított szolgáltatásokban.
Marad egy kérdés: miért zárja ki teljesen a végpontok közötti titkosítást, amikor léteznek olyan technológiák, amelyek a titkosítás feltörése nélkül képesek felderíteni a jogellenes tartalmakat? A Parlament a magánélet védelme nevében az óvatosságot választotta. Ez egy vállalt politikai döntés, amely védi a jogszerű kommunikációt, de hagyja, hogy a visszaélést elkövetők titkosított szolgáltatásokra váltsanak. Kiegyensúlyozottabb megközelítés lett volna a gyenge jeleken alapuló felderítés engedélyezése szigorú bírói felügyelet mellett, a teljes kizárás helyett.
A végpontok közötti titkosítás kizárása védi a magánéletet, de hagyja, hogy a visszaélést elkövetők titkosított szolgáltatásokra váltsanak.
