Az Európai Parlament úgy határozott, hogy felfüggeszti Afroditi Latinopoulou görög képviselő parlamenti mentelmi jogát, hogy a görög igazságszolgáltatás büntetőeljárást indíthasson ellene hamisítás, hamis okirat felhasználása és visszaesőként elkövetett választási csalás miatt. A határozatot kézfelemeléssel, egyéni szavazatszámlálás nélkül fogadták el. A Parlament elnökének haladéktalanul továbbítania kell ezt a határozatot az illetékes görög igazságügyi hatóságnak és az érintettnek. Ez nem jogszabály: a Parlament belső döntése az egyik tagja mentelmi jogáról.
A görög igazságszolgáltatás azzal gyanúsítja Afroditi Latinopoulou-t, hogy a FONI LOGIKIS pártot a görög pártfinanszírozási törvény megsértésével hozta létre, amely szerint egy párt alapításához legalább 200 állampolgári aláírás szükséges. Ezen aláírások jelentős része állítólag fiktív vagy hamisított. Az állítólagos cselekmények 2023 és 2024 júniusa között történtek. A mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmet a görög ügyészség 2025. december 11-én továbbította, és azt a Parlament 2026. január 19-én jelentette be. Az európai parlamenti képviselőt 2026. június 3-án hallgatták meg. A Parlament megvizsgálta, hogy a kifogásolt cselekmények a parlamenti mandátum szokásos gyakorlásához tartoznak-e, ami szerinte nem áll fenn.
A mentelmi jog felfüggesztéseAz Európai Parlament felfüggeszti Afroditi Latinopoulou parlamenti mentelmi jogát, ami lehetővé teszi a görög igazságügyi hatóságok számára, hogy hamisítás, hamis okirat felhasználása és visszaesőként elkövetett választási csalás miatt büntetőeljárást indítsanak ellene.
Azonnali továbbításA Parlament elnöke köteles késedelem nélkül továbbítani a határozatot a Görög Köztársaság illetékes hatóságának és magának Afroditi Latinopoulou-nak.
A cselekmények időszakaAz állítólagos jogsértéseket 2023 és 2024 júniusa között követték el, még azelőtt, hogy 2024 júniusában megválasztották volna az Európai Parlamentbe.
Betartott eljárásAfroditi Latinopoulou-t 2026. június 3-án hallgatták meg, és benyújtotta dokumentumait a Parlament mentelmi jogra vonatkozó eljárási szabályainak megfelelően.
A határozatot kézfelemeléssel fogadták el. Egyéni szavazatszámlálást nem rögzítettek.
Ez a döntés azt jelenti, hogy a görög igazságszolgáltatás mostantól vizsgálatot folytathat és büntetőeljárást indíthat Afroditi Latinopoulou európai parlamenti képviselő ellen állítólagos hamisítás és választási csalás miatt, anélkül hogy európai parlamenti mandátuma ezt akadályozná. A polgárok számára ez azt szemlélteti, hogy a parlamenti mentelmi jog nem személyes védelem a büntetőeljárás ellen, hanem a Parlament független működésére korlátozódó garancia. A döntés semmilyen módon nem prejudikálja az érintett bűnösségét vagy ártatlanságát: a görög igazságszolgáltatás feladata a döntés.
Az Európai Parlament felfüggesztette Afroditi Latinopoulou, görög képviselő mentelmi jogát, hogy hazája igazságszolgáltatása büntetőeljárást indíthasson ellene okirathamisítás, hamis okirat felhasználása és visszaesőként elkövetett választási csalás miatt. Ez nem ítélet, hanem egy olyan kiváltság vége, amelynek soha nem lett volna szabad a mandátumtól idegen cselekményeket védenie. A döntést kézfelemeléssel, egyéni szavazatszámlálás nélkül fogadták el, és az elnöknek haladéktalanul továbbítania kell a görög igazságügyi hatóságnak.
A parlamenti mentelmi jog nem személyes pajzs. A Parlament és képviselői függetlenségét biztosítja a mandátum gyakorlása során kifejtett vélemények vagy leadott szavazatok miatti büntetőeljárásokkal szemben. Az Afroditi Latinopoulou elleni vádak, az okirathamisítás, a hamis okirat felhasználása és a választási csalás, semmilyen kapcsolatban nem állnak véleménnyel vagy szavazattal. A Parlament tehát nem fedhette volna le ezeket anélkül, hogy egy intézményi garanciát személyes kiváltsággá ne változtatna.
Az eljárást betartották: a görög ügyészség kérelmét 2025. december 11-én továbbították, 2026. január 19-én jelentették be a plenáris ülésen, az érintettet 2026. június 3-án meghallgatták, a dokumentumokat bemutatták. A Parlament megvizsgálta, hogy a cselekmények a mandátum rendes gyakorlásához tartoznak-e. Arra a következtetésre jutott, hogy nem. Ez a helyes értelmezés: egy párt alapításához hamisított aláírás nem parlamenti cselekmény.
A döntés semmit nem mond a bűnösségről. Csupán elhárít egy eljárási akadályt. A görög igazságszolgáltatás feladata dönteni, a tisztességes eljárás garanciáival. A mentelmi jog felfüggesztését és az ítéletet összekeverni hiba lenne; a mentelmi jogot és a büntetlenséget összekeverni még súlyosabb hiba.
Egy 2024 júniusában megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogát a megválasztása előtti cselekmények miatt függesztik fel. Ez bizonyítja, hogy az európai mandátum nem menedék. Az Afroditi Latinopoulout választó szavazók a görög igazságszolgáltatás előtt, majd az urnáknál is megítélhetik a tényeket. Az egyéni felelősség mindenkire vonatkozik, a Parlamentben ülőkre is.
A kézfelemeléses szavazás, egyéni számlálás nélkül, lehetetlenné teszi annak megismerését, mely képviselőcsoportok támogatták a felfüggesztést. Ez nem mellékes: a feddhetetlenség kérdésében a szavazások átláthatóságának kellene a szabálynak lennie. A választóknak joguk van tudni, ki mit védett. Egy átláthatóbb eljárás, név szerinti szavazással, jobban szolgálta volna az intézménybe vetett bizalmat.
Marad a lényeg: a Parlament elvégezte a munkáját. Érdemben megvizsgálta a kérelmet, meghallgatta az érintettet, és arra a következtetésre jutott, hogy a mentelmi jog nem fedi a közönséges jogi cselekményeket. A szubszidiaritáson alapuló alternatíva az lett volna, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás a mandátumtól idegen tények esetében előzetes engedély nélkül járhasson el, és a mentelmi eljárást kizárólag a parlamenti tevékenységgel összefüggő büntetőeljárásokra tartsák fenn. Így a Parlamentnek kevesebb mérlegelési jogköre lenne, a polgárok pedig gyorsabb igazságszolgáltatást kapnának.
A mentelmi jog a funkciót védi, nem a személyt: amint a tények kilépnek a mandátumból, el kell esnie.
Az Európai Parlament felfüggesztette Afroditi Latinopoulou, görög képviselő mentelmi jogát, hogy hazája igazságszolgáltatása büntetőeljárást indíthasson ellene okirathamisítás, hamis okirat felhasználása és visszaesőként elkövetett választási csalás miatt. Ez nem ítélet, hanem egy olyan kiváltság vége, amelynek soha nem lett volna szabad a mandátumtól idegen cselekményeket védenie. A döntést kézfelemeléssel, egyéni szavazatszámlálás nélkül fogadták el, és az elnöknek haladéktalanul továbbítania kell a görög igazságügyi hatóságnak.
A parlamenti mentelmi jog nem személyes pajzs. A Parlament és képviselői függetlenségét biztosítja a mandátum gyakorlása során kifejtett vélemények vagy leadott szavazatok miatti büntetőeljárásokkal szemben. Az Afroditi Latinopoulou elleni vádak, az okirathamisítás, a hamis okirat felhasználása és a választási csalás, semmilyen kapcsolatban nem állnak véleménnyel vagy szavazattal. A Parlament tehát nem fedhette volna le ezeket anélkül, hogy egy intézményi garanciát személyes kiváltsággá ne változtatna.
Az eljárást betartották: a görög ügyészség kérelmét 2025. december 11-én továbbították, 2026. január 19-én jelentették be a plenáris ülésen, az érintettet 2026. június 3-án meghallgatták, a dokumentumokat bemutatták. A Parlament megvizsgálta, hogy a cselekmények a mandátum rendes gyakorlásához tartoznak-e. Arra a következtetésre jutott, hogy nem. Ez a helyes értelmezés: egy párt alapításához hamisított aláírás nem parlamenti cselekmény.
A döntés semmit nem mond a bűnösségről. Csupán elhárít egy eljárási akadályt. A görög igazságszolgáltatás feladata dönteni, a tisztességes eljárás garanciáival. A mentelmi jog felfüggesztését és az ítéletet összekeverni hiba lenne; a mentelmi jogot és a büntetlenséget összekeverni még súlyosabb hiba.
Egy 2024 júniusában megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogát a megválasztása előtti cselekmények miatt függesztik fel. Ez bizonyítja, hogy az európai mandátum nem menedék. Az Afroditi Latinopoulout választó szavazók a görög igazságszolgáltatás előtt, majd az urnáknál is megítélhetik a tényeket. Az egyéni felelősség mindenkire vonatkozik, a Parlamentben ülőkre is.
A kézfelemeléses szavazás, egyéni számlálás nélkül, lehetetlenné teszi annak megismerését, mely képviselőcsoportok támogatták a felfüggesztést. Ez nem mellékes: a feddhetetlenség kérdésében a szavazások átláthatóságának kellene a szabálynak lennie. A választóknak joguk van tudni, ki mit védett. Egy átláthatóbb eljárás, név szerinti szavazással, jobban szolgálta volna az intézménybe vetett bizalmat.
Marad a lényeg: a Parlament elvégezte a munkáját. Érdemben megvizsgálta a kérelmet, meghallgatta az érintettet, és arra a következtetésre jutott, hogy a mentelmi jog nem fedi a közönséges jogi cselekményeket. A szubszidiaritáson alapuló alternatíva az lett volna, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás a mandátumtól idegen tények esetében előzetes engedély nélkül járhasson el, és a mentelmi eljárást kizárólag a parlamenti tevékenységgel összefüggő büntetőeljárásokra tartsák fenn. Így a Parlamentnek kevesebb mérlegelési jogköre lenne, a polgárok pedig gyorsabb igazságszolgáltatást kapnának.
A mentelmi jog a funkciót védi, nem a személyt: amint a tények kilépnek a mandátumból, el kell esnie.
