Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben követeli Aliaksandra Pulinovich és valamennyi belarusz politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint teljes rehabilitációjukat. Elítéli a politikai üldözést, és követeli a belarusz büntető törvénykönyv 411. cikkének azonnali hatályon kívül helyezését, amelyet a fogva tartások önkényes meghosszabbítására használnak. A szöveg felszólít a célzott szankciók megerősítésére és a nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusok, például a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására is. A Parlament felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy cselekedjenek; ez nem jogszabály.
A Parlament szerint Belarusz önkényesen 853 politikai foglyot tart fogva, köztük a 16 éves Aliaksandra Pulinovichot, akit háborúellenes graffitik miatt több mint 10 év börtönbüntetésre ítéltek. A büntető törvénykönyv 411. cikkét arra használják, hogy koholt fegyelmi jogsértések alapján korlátlanul meghosszabbítsák a büntetéseket, ami 2020 óta több mint 80 embert érint. A Parlament úgy véli, hogy valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátása és az elnyomás megszüntetése előfeltétele a rezsimmel folytatott bármely politikai párbeszédnek és gazdasági együttműködésnek.
Azonnali szabadon bocsátás követeléseA Parlament követeli Aliaksandra Pulinovich és valamennyi politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, teljes rehabilitációjukat és jogaik teljes helyreállítását.
A 411. cikk hatályon kívül helyezéseElítéli a belarusz büntető törvénykönyv 411. cikkének rendszerszintű alkalmazását a politikai üldözés eszközeként, követeli annak azonnali hatályon kívül helyezését, valamint az e rendelkezés alapján elítélt valamennyi személy szabadon bocsátását és teljes jogi rehabilitációját. E vád alapján mintegy 50 politikai fogoly van továbbra is fogva tartva.
A bántalmazás megszüntetéseA Parlament sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget a bántalmazás valamennyi formájának, a titkos fogva tartásnak, az orvosi ellátás, valamint az ügyvédekhez és a családhoz való hozzáférés megtagadásának és a kényszermunkának, és vizsgálják ki a fogva tartás alatti haláleseteket és a kínzásra vonatkozó állításokat.
Megerősített célzott szankciókFelszólítja a Tanácsot, hogy szélesítse ki, erősítse meg és szigorúan alkalmazza a célzott szankciókat mindazokkal a személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyek felelősek politikai üldözésért, elnyomásért és kínzásért.
A nemzetközi igazságszolgáltatás támogatásaA Parlament kéri az Uniót és tagállamait, hogy támogassák a Lukasenka-rezsim bűncselekményeire vonatkozó bizonyítékok gyűjtését, többek között az Egyesült Nemzetek szintjén, és erősítsék a felelősségre vonást a Nemzetközi Büntetőbíróság és a területen kívüli és egyetemes joghatóságon alapuló nemzeti eljárások révén.
Az állásfoglalást név szerinti elektronikus szavazáson 504 szavazattal, 4 ellenszavazattal és 55 tartózkodás mellett fogadták el.
Ez az állásfoglalás nem rendelkezik jogilag kötelező erővel: az Európai Parlament politikai álláspontját fejezi ki, és felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy cselekedjenek. Konkrétan a belarusz felelősök elleni szankciók megerősítésére, a szabadon bocsátott politikai foglyok számára humanitárius vízumok biztosítására és a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárások támogatására szólít fel. Az európai polgárok számára ez azt jelenti, hogy az Uniót arra kérik, tartsa fenn a nyomást a belarusz rezsimen, és ne normalizálja kapcsolatait mindaddig, amíg valamennyi politikai foglyot szabadon nem bocsátják, és az elnyomás meg nem szűnik.
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely követeli Aljakszandra Pulinovics és minden belarusz politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Ez nem törvény, hanem politikai aktus, amely kötelezi az Uniót, hogy ne normalizálja kapcsolatait egy olyan rezsimmel, amely háborúellenes graffitikért börtönöz be tinédzsereket.
Aljakszandra Pulinovics 16 éves volt, amikor az Ukrajna elleni háborút ellenző graffitik miatt letartóztatták. Zárt ajtók mögött ítélték el, több mint tíz év börtönbüntetésre, és felkerült a terroristák listájára. Esete nem elszigetelt: a Parlament szerint 853 politikai foglyot tartanak továbbra is önkényesen fogva. A belarusz büntetőtörvénykönyv 411. cikke lehetővé teszi a büntetések határozatlan meghosszabbítását koholt fegyelmi vétségek alapján, a fogva tartást pszichológiai kínzássá téve. 2020 óta több mint 80 embert ítéltek el e jogcím alapján, és mintegy 50-en maradnak börtönben, életük és egészségük súlyosan veszélyeztetett.
A Parlament nem elégszik meg az elítéléssel: követeli a 411. cikk azonnali hatályon kívül helyezését és az e rendelkezés alapján elítélt valamennyi személy teljes jogi rehabilitációját. Követeli továbbá a bántalmazás, a magánzárka, az orvosi ellátás és az ügyvédhez való hozzáférés megtagadásának megszüntetését, valamint a fogva tartás alatti halálesetek és a kínzásra vonatkozó állítások kivizsgálását. Ezek világos követelések, de olyan rezsimhez szólnak, amely e jogok legitimitását nem ismeri el. A szöveg elismeri az Egyesült Államok erőfeszítéseit a szabadon bocsátások elérésére, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azokat a rezsim gazdasági túlélése motiválja, és nem igazolnak semmilyen normalizálást. Minden politikai fogoly szabadon bocsátása és az elnyomás megszüntetése továbbra is előfeltétele minden politikai párbeszédnek és gazdasági együttműködésnek.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy fokozza erőfeszítéseit: szólítsa fel a rezsim nagyköveteit a foglyok egészségi állapotának és tartózkodási helyének feltárására, adjon humanitárius vízumokat, nyújtson rehabilitációs segítséget. A Tanácsot arra kérik, hogy szélesítse ki és szigorúan alkalmazza a politikai eljárásokért, elnyomásért és kínzásért felelős személyek elleni célzott szankciókat. A Parlament támogatja a rezsim bűncselekményeire vonatkozó bizonyítékgyűjtést, többek között az Egyesült Nemzetek szintjén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárásokat, különösen a Litvánia által benyújtott keresetet, továbbá az egyetemes joghatóságon alapuló nemzeti eljárásokat. A szubszidiaritáson és a piacon alapuló megközelítés abból állt volna, hogy a felelős egyéneket célozzák meg, nem pedig a lakosságot sújtó általános gazdasági szankciókat vezessenek be, és minden gazdasági együttműködést ellenőrizhető politikai reformokhoz kössenek, nem pedig következmények nélküli szabadon bocsátási ígéretekhez.
Egy tinédzsert graffitiért börtönbe zárni egy olyan rezsim bevallása, amely már csak polgárai szabadságától fél.
Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amely követeli Aljakszandra Pulinovics és minden belarusz politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Ez nem törvény, hanem politikai aktus, amely kötelezi az Uniót, hogy ne normalizálja kapcsolatait egy olyan rezsimmel, amely háborúellenes graffitikért börtönöz be tinédzsereket.
Aljakszandra Pulinovics 16 éves volt, amikor az Ukrajna elleni háborút ellenző graffitik miatt letartóztatták. Zárt ajtók mögött ítélték el, több mint tíz év börtönbüntetésre, és felkerült a terroristák listájára. Esete nem elszigetelt: a Parlament szerint 853 politikai foglyot tartanak továbbra is önkényesen fogva. A belarusz büntetőtörvénykönyv 411. cikke lehetővé teszi a büntetések határozatlan meghosszabbítását koholt fegyelmi vétségek alapján, a fogva tartást pszichológiai kínzássá téve. 2020 óta több mint 80 embert ítéltek el e jogcím alapján, és mintegy 50-en maradnak börtönben, életük és egészségük súlyosan veszélyeztetett.
A Parlament nem elégszik meg az elítéléssel: követeli a 411. cikk azonnali hatályon kívül helyezését és az e rendelkezés alapján elítélt valamennyi személy teljes jogi rehabilitációját. Követeli továbbá a bántalmazás, a magánzárka, az orvosi ellátás és az ügyvédhez való hozzáférés megtagadásának megszüntetését, valamint a fogva tartás alatti halálesetek és a kínzásra vonatkozó állítások kivizsgálását. Ezek világos követelések, de olyan rezsimhez szólnak, amely e jogok legitimitását nem ismeri el. A szöveg elismeri az Egyesült Államok erőfeszítéseit a szabadon bocsátások elérésére, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy azokat a rezsim gazdasági túlélése motiválja, és nem igazolnak semmilyen normalizálást. Minden politikai fogoly szabadon bocsátása és az elnyomás megszüntetése továbbra is előfeltétele minden politikai párbeszédnek és gazdasági együttműködésnek.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy fokozza erőfeszítéseit: szólítsa fel a rezsim nagyköveteit a foglyok egészségi állapotának és tartózkodási helyének feltárására, adjon humanitárius vízumokat, nyújtson rehabilitációs segítséget. A Tanácsot arra kérik, hogy szélesítse ki és szigorúan alkalmazza a politikai eljárásokért, elnyomásért és kínzásért felelős személyek elleni célzott szankciókat. A Parlament támogatja a rezsim bűncselekményeire vonatkozó bizonyítékgyűjtést, többek között az Egyesült Nemzetek szintjén, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti eljárásokat, különösen a Litvánia által benyújtott keresetet, továbbá az egyetemes joghatóságon alapuló nemzeti eljárásokat. A szubszidiaritáson és a piacon alapuló megközelítés abból állt volna, hogy a felelős egyéneket célozzák meg, nem pedig a lakosságot sújtó általános gazdasági szankciókat vezessenek be, és minden gazdasági együttműködést ellenőrizhető politikai reformokhoz kössenek, nem pedig következmények nélküli szabadon bocsátási ígéretekhez.
Egy tinédzsert graffitiért börtönbe zárni egy olyan rezsim bevallása, amely már csak polgárai szabadságától fél.
