Az Európai Parlament jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének a számítógépes bűnözés elleni egyezményének megkötését. Az egyezmény célja a nemzetközi együttműködés megerősítése a számítógépes rendszereken keresztül elkövetett egyes bűncselekmények elleni küzdelemben és az elektronikus bizonyítékok cseréjében. A szöveget a Parlament most elfogadta; a hivatalos közzététel után válik jogszabállyá.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a számítógépes bűnözés elleni egyezménye egy nemzetközi szerződés, amely keretet teremt az országok közötti együttműködéshez az online elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemben és a digitális bizonyítékok megosztásának elősegítésében. Az Európai Unió tárgyalt és aláírta ezt az egyezményt. Ahhoz, hogy az EU-t kösse ez a szerződés, a Tanács a szerződésekkel összhangban az Európai Parlament jóváhagyását kérte. A Parlament megvizsgálta a kérelmet, és szavazott annak jóváhagyásáról.
Az egyezmény jóváhagyásaAz Európai Parlament jóváhagyja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a számítógépes bűnözés elleni egyezményének megkötését.
Az álláspont továbbításaA Parlament elnöke feladata, hogy a Parlament álláspontját továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének.
Megerősített nemzetközi együttműködésAz egyezmény célja a nemzetközi együttműködés megerősítése az információs és kommunikációs rendszerek útján elkövetett egyes bűncselekmények elleni küzdelemben, valamint a súlyos bűncselekmények elektronikus bizonyítékainak továbbításában.
A Parlament név szerinti elektronikus szavazással elfogadta az állásfoglalást: 497 szavazat mellette, 91 ellene és 46 tartózkodás.
Ez a jóváhagyás azt jelenti, hogy az Európai Unió támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a számítógépes bűnözés elleni egyezményét. A jövőben a részes országok hatóságai könnyebben működhetnek együtt az online bűncselekmények kivizsgálásában és a digitális bizonyítékok cseréjében. A polgárok számára ez megkönnyítheti a határokon átnyúló számítógépes bűnözés elleni küzdelmet és javíthatja az online biztonságot. A szöveget a Parlament most elfogadta; a hivatalos közzététel után válik jogszabállyá.
2026. május 20-án az Európai Parlament zöld utat adott a kiberbűnözés elleni ENSZ-egyezmény megkötéséhez, 497 igen, 91 nem szavazattal és 46 tartózkodással. A hozzájárulási eljárásban nem módosíthatta a szöveget, és nem írhatta át: vagy jóváhagyta, vagy elutasította. Jóváhagyta. A kérdés az, hogy ez mit változtat az európai polgárok és vállalkozások számára, és mit nem.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke szerinti hozzájárulási eljárás bináris: a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja. Sem az egyezményt nem módosíthatja, sem a Tanács határozatát nem írhatja át. A 2026. május 20-i szavazás tehát igen, de olyan igen, amelyet egy általa nem formált szöveg keretez. Ez nem jelenti azt, hogy az állásfoglalást kísérő jelentésben megfogalmazott fenntartásoknak ne lenne politikai értékük: megvilágítják a jövőbeli értelmezést, anélkül hogy önálló jogi kötelezettségeket teremtenének.
Moritz Körner jelentése (A10-0090/2026) szolgált e hozzájárulás alapjául. Ezt nem szabad a Tanáccsal folytatott tárgyalási megbízásként értelmezni, mivel az eljárás már a megkötés szakaszában van. A Tanács fog formálisan dönteni, és az egyezmény ezután köti az Uniót és tagállamait.
Az egyezmény keretet hoz létre a nemzetközi együttműködéshez egyes, információs és kommunikációs rendszerek útján elkövetett bűncselekmények ellen. Rendelkezik továbbá elektronikus formában történő bizonyítékátadásról súlyos bűncselekmények esetén. A vállalkozások és a polgárok számára a tét kettős: megkönnyíteni a határokon átnyúló kiberbűnözés elleni küzdelmet, ugyanakkor biztosítani, hogy az eljárási garanciák és az adatvédelem ne híguljanak fel a változó színvonalú harmadik országokba irányuló átadások során.
A Parlament nem módosíthatta ezeket az egyensúlyokat. Politikai felelőssége azonban megvan a végrehajtás nyomon követésére. A 91 nem és 46 tartózkodás emlékeztet arra, hogy a hozzájárulás nem egyhangú. Ez nem elutasítás, hanem jelzés: az ENSZ-keretbe vetett bizalmat a gyakorlatban kell ellenőrizni, különösen az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés és az érintettek számára biztosított jogorvoslatok tekintetében.
Hozzájárulni nem lemondani: a Parlament igent mondott egy általa nem írt keretre, és a szabadságok védelme mostantól az alkalmazásban dől el.
2026. május 20-án az Európai Parlament zöld utat adott a kiberbűnözés elleni ENSZ-egyezmény megkötéséhez, 497 igen, 91 nem szavazattal és 46 tartózkodással. A hozzájárulási eljárásban nem módosíthatta a szöveget, és nem írhatta át: vagy jóváhagyta, vagy elutasította. Jóváhagyta. A kérdés az, hogy ez mit változtat az európai polgárok és vállalkozások számára, és mit nem.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke szerinti hozzájárulási eljárás bináris: a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja. Sem az egyezményt nem módosíthatja, sem a Tanács határozatát nem írhatja át. A 2026. május 20-i szavazás tehát igen, de olyan igen, amelyet egy általa nem formált szöveg keretez. Ez nem jelenti azt, hogy az állásfoglalást kísérő jelentésben megfogalmazott fenntartásoknak ne lenne politikai értékük: megvilágítják a jövőbeli értelmezést, anélkül hogy önálló jogi kötelezettségeket teremtenének.
Moritz Körner jelentése (A10-0090/2026) szolgált e hozzájárulás alapjául. Ezt nem szabad a Tanáccsal folytatott tárgyalási megbízásként értelmezni, mivel az eljárás már a megkötés szakaszában van. A Tanács fog formálisan dönteni, és az egyezmény ezután köti az Uniót és tagállamait.
Az egyezmény keretet hoz létre a nemzetközi együttműködéshez egyes, információs és kommunikációs rendszerek útján elkövetett bűncselekmények ellen. Rendelkezik továbbá elektronikus formában történő bizonyítékátadásról súlyos bűncselekmények esetén. A vállalkozások és a polgárok számára a tét kettős: megkönnyíteni a határokon átnyúló kiberbűnözés elleni küzdelmet, ugyanakkor biztosítani, hogy az eljárási garanciák és az adatvédelem ne híguljanak fel a változó színvonalú harmadik országokba irányuló átadások során.
A Parlament nem módosíthatta ezeket az egyensúlyokat. Politikai felelőssége azonban megvan a végrehajtás nyomon követésére. A 91 nem és 46 tartózkodás emlékeztet arra, hogy a hozzájárulás nem egyhangú. Ez nem elutasítás, hanem jelzés: az ENSZ-keretbe vetett bizalmat a gyakorlatban kell ellenőrizni, különösen az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés és az érintettek számára biztosított jogorvoslatok tekintetében.
Hozzájárulni nem lemondani: a Parlament igent mondott egy általa nem írt keretre, és a szabadságok védelme mostantól az alkalmazásban dől el.
