Az Európai Parlament jóváhagyta az általános tarifális preferenciákról (GSP) szóló végleges megállapodást, amely három preferenciális hozzáférési rendszert tart fenn az uniós piachoz: a standard rendszert, a GSP+ különleges rendszert és a fegyverek kivételével mindent (EBA) rendszert. Az érzékeny termékekre vonatkozó vámok 3,5 százalékponttal, egyes áruosztályok esetében pedig 20 százalékkal csökkennek. A szöveg végleges, és közzététel után törvényerőre emelkedik.
Az általános tarifális preferenciák rendszere lehetővé teszi a fejlődő országok számára, hogy kevesebb vámot fizetve exportáljanak az EU-ba. A Bizottság javasolta e rendszer megújítását és korszerűsítését. A Parlament több ponton módosította az eredeti javaslatot, többek között a csökkentési arányokat és a felfüggesztési küszöbértékeket. A tagállamokkal elért megállapodás most véglegesítésre került.
VámcsökkentésAz érzékeny termékekre vonatkozó vámok 3,5 százalékponttal, az S-11a és S-11b áruosztályokba tartozó termékek esetében pedig 20 százalékkal csökkennek.
Csökkentett egyedi vámokAz érzékeny termékekre vonatkozó egyedi vámok 30 százalékkal csökkennek, kivéve, ha a vámok egyszerre értékvámot és egyedi vámot is tartalmaznak, amely esetben az egyedi vámok nem csökkennek.
GSP+: felfüggesztett vámokA GSP+ hatálya alá tartozó valamennyi termék értékvámja felfüggesztésre kerül. Az egyedi vámok teljesen felfüggesztésre kerülnek, kivéve a 1704 10 90 vámtarifaszámot, amely a vámérték 16 százalékára korlátozódik.
EBA: hároméves átmeneti időszakAz a ország, amely elveszíti a legkevésbé fejlett ország státuszát, hároméves átmeneti időszakot élvez, mielőtt kikerül az EBA rendszerből.
A preferenciák felfüggesztéseA preferenciák egy áruosztály esetében felfüggesztésre kerülnek, ha a behozatal három éven keresztül meghaladja a küszöbértékeket. A felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől alkalmazandó, és háromévente felülvizsgálják.
A Parlament a szöveget 459 szavazattal, 127 ellenszavazattal és 70 tartózkodás mellett elfogadta.
Az uniós vállalkozások és fogyasztók továbbra is élvezhetik a fejlődő országokból származó számos termék alacsonyabb árait, mivel a vámok csökkentve vagy felfüggesztve maradnak. A partnerországok megőrzik preferenciális hozzáférésüket az európai piachoz, ami támogatja exportjukat és gazdaságukat. Az új szabályok közzététel után lépnek hatályba, és a felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől alkalmazandó.
Az Európai Parlament 2026. április 28-án 459 szavazattal 127 ellenében és 70 tartózkodás mellett elfogadta az általános tarifális preferenciák rendszeréről (GSP) szóló végleges megállapodást. Ez a szöveg, amely megfelel a (EU) 2026/1395 rendeletnek, három preferenciális hozzáférési rendszert tart fenn az uniós piacon: a standard rendszert, a GSP+-t és a fegyverek kivételével mindent (EBA) rendszert. Az érzékeny termékekre vonatkozó vámok 3,5 százalékponttal, egyes árucsoportok esetében pedig 20 százalékkal csökkennek. A felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől lesz alkalmazandó. Egy ilyen rendszer csökkenti az import költségeit az európai vállalatok és fogyasztók számára, de ügyelni kell arra, hogy a preferenciák ne váljanak szerzett jogokká olyan országok számára, amelyeknek már nincs rájuk szükségük.
A GSP vámcsökkentéseket biztosít a fejlődő országoknak az EU-ba irányuló exportjukhoz. Ezek a preferenciák csökkentik az import árát az európai vállalatok és fogyasztók számára, ami rövid távon előnyös. Ugyanakkor függőséget is teremtenek: a kedvezményezett országok járadékpozícióba kerülhetnek, az európai termelők pedig torz versenynek vannak kitéve, ha a szabályokat nem alkalmazzák egységesen.
A szöveg szerencsére védőkorlátokat ír elő. A 4. cikk kizárja a standard rendszerből azokat az országokat, amelyeket a Világbank három egymást követő évben magas vagy felső-közepes jövedelműként sorol be, vagy amelyek már egyenértékű preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek. A 8. cikk felfüggeszti a preferenciákat egy árucsoportra vonatkozóan, ha az import három év alatt meghaladja a IV. mellékletben szereplő küszöbértékeket. Ezek a mechanizmusok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a GSP ne váljon állandó támogatássá olyan országok számára, amelyeknek már nincs rá szükségük. A felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől lesz alkalmazandó, ami üdvözlendő átláthatóságot biztosít a gazdasági szereplőknek.
A rendszer azonban továbbra is összetett. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosíthatja a kedvezményezettek listáját, és a felfüggesztési küszöbértékeket háromévente felülvizsgálják. Ez a rugalmasság szükséges, de bizonytalanságot teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a preferenciák alapján fektetnek be. Egy egyszerűbb, objektív kritériumokon és automatikus kilépésen alapuló megközelítés csökkentené ezt a bizonytalansági költséget.
A GSP+ még nagyvonalúbb preferenciákat kínál (az értékvámok felfüggesztése) cserébe az emberi jogokról, a munkáról és a környezetről szóló nemzetközi egyezmények megerősítéséért és tényleges végrehajtásáért. A szöveg megerősíti a mechanizmust: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal ideiglenesen visszavonhatja a preferenciákat, ha az ország nem tartja be kötelezettségvállalásait (15. cikk). A bizonyítási teher a kedvezményezett országot terheli, ami helyes.
A visszavonási folyamat azonban nehézkes: végrehajtási jogi aktust igényel az eljárás megindításához, majd felhatalmazáson alapuló jogi aktust a felfüggesztéshez, határidőkkel és védelemhez való jogokkal. Ez a formalizmus késleltetheti azokat a döntéseket, amelyeknek gyorsaknak kellene lenniük. Ráadásul a végső döntés a Bizottságon nyugszik, a Parlament vagy a Tanács kifejezett politikai ellenőrzése nélkül. Jobb megközelítés lenne a felfüggesztési döntést a Tanácsra bízni a Bizottság javaslata alapján, hogy egyértelmű politikai felelősség érvényesüljön.
A tarifális preferenciák nem szerzett jogok: ideigleneseknek és feltételeseknek kell maradniuk.
Az Európai Parlament 2026. április 28-án 459 szavazattal 127 ellenében és 70 tartózkodás mellett elfogadta az általános tarifális preferenciák rendszeréről (GSP) szóló végleges megállapodást. Ez a szöveg, amely megfelel a (EU) 2026/1395 rendeletnek, három preferenciális hozzáférési rendszert tart fenn az uniós piacon: a standard rendszert, a GSP+-t és a fegyverek kivételével mindent (EBA) rendszert. Az érzékeny termékekre vonatkozó vámok 3,5 százalékponttal, egyes árucsoportok esetében pedig 20 százalékkal csökkennek. A felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől lesz alkalmazandó. Egy ilyen rendszer csökkenti az import költségeit az európai vállalatok és fogyasztók számára, de ügyelni kell arra, hogy a preferenciák ne váljanak szerzett jogokká olyan országok számára, amelyeknek már nincs rájuk szükségük.
A GSP vámcsökkentéseket biztosít a fejlődő országoknak az EU-ba irányuló exportjukhoz. Ezek a preferenciák csökkentik az import árát az európai vállalatok és fogyasztók számára, ami rövid távon előnyös. Ugyanakkor függőséget is teremtenek: a kedvezményezett országok járadékpozícióba kerülhetnek, az európai termelők pedig torz versenynek vannak kitéve, ha a szabályokat nem alkalmazzák egységesen.
A szöveg szerencsére védőkorlátokat ír elő. A 4. cikk kizárja a standard rendszerből azokat az országokat, amelyeket a Világbank három egymást követő évben magas vagy felső-közepes jövedelműként sorol be, vagy amelyek már egyenértékű preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek. A 8. cikk felfüggeszti a preferenciákat egy árucsoportra vonatkozóan, ha az import három év alatt meghaladja a IV. mellékletben szereplő küszöbértékeket. Ezek a mechanizmusok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a GSP ne váljon állandó támogatássá olyan országok számára, amelyeknek már nincs rá szükségük. A felfüggesztések listája 2027. január 1-jétől lesz alkalmazandó, ami üdvözlendő átláthatóságot biztosít a gazdasági szereplőknek.
A rendszer azonban továbbra is összetett. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal módosíthatja a kedvezményezettek listáját, és a felfüggesztési küszöbértékeket háromévente felülvizsgálják. Ez a rugalmasság szükséges, de bizonytalanságot teremt azoknak a vállalatoknak, amelyek a preferenciák alapján fektetnek be. Egy egyszerűbb, objektív kritériumokon és automatikus kilépésen alapuló megközelítés csökkentené ezt a bizonytalansági költséget.
A GSP+ még nagyvonalúbb preferenciákat kínál (az értékvámok felfüggesztése) cserébe az emberi jogokról, a munkáról és a környezetről szóló nemzetközi egyezmények megerősítéséért és tényleges végrehajtásáért. A szöveg megerősíti a mechanizmust: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktussal ideiglenesen visszavonhatja a preferenciákat, ha az ország nem tartja be kötelezettségvállalásait (15. cikk). A bizonyítási teher a kedvezményezett országot terheli, ami helyes.
A visszavonási folyamat azonban nehézkes: végrehajtási jogi aktust igényel az eljárás megindításához, majd felhatalmazáson alapuló jogi aktust a felfüggesztéshez, határidőkkel és védelemhez való jogokkal. Ez a formalizmus késleltetheti azokat a döntéseket, amelyeknek gyorsaknak kellene lenniük. Ráadásul a végső döntés a Bizottságon nyugszik, a Parlament vagy a Tanács kifejezett politikai ellenőrzése nélkül. Jobb megközelítés lenne a felfüggesztési döntést a Tanácsra bízni a Bizottság javaslata alapján, hogy egyértelmű politikai felelősség érvényesüljön.
A tarifális preferenciák nem szerzett jogok: ideigleneseknek és feltételeseknek kell maradniuk.
