2025. május 6-án az Európai Parlament megszavazta Petras Gražulis litván európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A döntés lehetővé teszi a litván igazságügyi hatóságok számára, hogy büntetőeljárást folytassanak ellene. A Parlament nem találta úgy, hogy politikai üldözésről lenne szó.
Petras Gražulis, akit 2024-ben választottak európai parlamenti képviselővé, a litván hatóságok által benyújtott mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem tárgya. A kérelem az európai parlamenti mandátumát megelőző eseményekre vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban Litvániában büntetőeljárás van folyamatban. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának megfelelően a Jogi Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs fumus persecutionis (politikai üldözésre utaló jel).
Kézfelemeléssel történő szavazással (egyéni számlálás nélkül) az Európai Parlament elfogadta Pascale Piera (Renew Europe, Franciaország) előadó jelentését, és úgy döntött, hogy felfüggeszti Petras Gražulis mentelmi jogát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a litván hatóságok mostantól büntetőeljárást indíthatnak vagy folytathatnak ellene a kérelemben szereplő cselekmények miatt. A képviselő megtartja mandátumát, de e konkrét cselekmények tekintetében már nem élvezi a bírósági eljárásokkal szembeni védelmet.
A szavazásra 2025. május 6-án került sor kézfelemeléssel, név szerinti szavazás nélkül. A szöveget elfogadták, de a pontos igen, nem és tartózkodó szavazatok számát nem rögzítették. A döntés tehát érvényes.
Ez a döntés azt mutatja, hogy az Európai Parlament gondoskodik arról, hogy tagjai ne álljanak a nemzeti törvények felett. A parlamenti mentelmi jog védi a képviselőket a visszaélésszerű eljárásokkal szemben, de nem abszolút: ha a felfüggesztés iránti kérelmet megalapozottnak és nem politikai jellegűnek ítélik, a Parlament azt engedélyezi. A polgárok számára ez garancia arra, hogy az európai képviselők továbbra is származási országuk igazságszolgáltatása alá tartoznak, a jogállamiság tiszteletben tartásával.